{"version":"1.0","provider_name":"reggel","provider_url":"https:\/\/reggel.cafeblog.hu","author_name":"Nurse","author_url":"https:\/\/reggel.cafeblog.hu\/author\/Nurse-2\/","title":"Igor","html":"

 <\/o:p><\/span><\/span>Hirtelen j\u00f6tt a t\u00e9l azon az \u00e9ven. Egyetlen \u00e9jszaka alatt borult feh\u00e9rbe minden, sosem l\u00e1tott mennyis\u00e9g\u0171 h\u00f3 esett, hogy azt\u00e1n a viharos sz\u00e9l m\u00e9teres akad\u00e1lyokat emeljen bel\u0151le az utakon, a tany\u00e1k k\u00f6r\u00e9, a v\u00e1rosok hat\u00e1r\u00e1ba. Iskol\u00e1k maradtak z\u00e1rva, munkahelyek \u00e1s\u00edtoztak \u00fcresen, az utc\u00e1kon csak az j\u00e1rt, akinek felt\u00e9tlen mennie kellett. Falvak vesztek el megk\u00f6zel\u00edthetetlen\u00fcl, j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat szinte csak a v\u00e1rosokban akadt. L\u00e1nctalpas, katonai terepj\u00e1r\u00f3k vitt\u00e9k a kenyeret \u00e9s a tejet a kis telep\u00fcl\u00e9sekre, hirtelen nagy becs\u00fclete lett a krumplinak \u00e9s a sz\u00e1razt\u00e9szt\u00e1nak.<\/span><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Egyre csak esett a h\u00f3. Milli\u00f3nyi apr\u00f3 csillag izzott, vil\u00e1g\u00edtott a sz\u00fcrke hajnalon. Hideg volt, amolyan csontig hatol\u00f3, minden r\u00e9st megtal\u00e1l\u00f3, semmivel sem csillap\u00edthat\u00f3 hideg. Fedett, meleg helyre sietett mindenki, csak a f\u0171t\u00f6tt szob\u00e1k adtak enyh\u00fcl\u00e9st. V\u00e9gtelennek t\u0171nt az a n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1g a n\u0151v\u00e9rsz\u00e1ll\u00f3 \u00e9s a k\u00f3rh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tt a fenyeget\u0151 h\u00f3falak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. Az oszt\u00e1lyon nyugalom, alig n\u00e9h\u00e1ny beteg. Akit lehetett hazak\u00fcldtek, akinek nem volt s\u00fcrg\u0151s dolga, otthon maradt, nem mozdult ki a h\u00e1zb\u00f3l, aut\u00f3k nem k\u00f6zlekedtek, a tervezett m\u0171t\u00e9teket elhalasztott\u00e1k. Az a n\u00e9h\u00e1ny orvos \u00e9s n\u0151v\u00e9r v\u00e1ltotta egym\u00e1st, akik a k\u00f6zeli n\u0151v\u00e9rsz\u00e1ll\u00f3n, vagy a lak\u00f3telepen laktak. Az ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek nem sok j\u00f3t \u00edg\u00e9rtek egy baleseti oszt\u00e1lyon. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Szemben a k\u00f3rh\u00e1zzal szovjet laktanya \u00e1llt. Gyakran n\u00e9zt\u00fcnk \u00e1t oda \u00e1gyaz\u00e1s k\u00f6zben, szell\u0151ztet\u00e9s alkalm\u00e1val, vonzott benn\u00fcnket az idegen vil\u00e1g. Akkor az ablakokon apr\u00f3 cseppekben meg\u00fclt a p\u00e1ra, v\u00e9kony medrekben folyt v\u00e9gig az \u00fcvegen. Sejtett\u00fck csak, nem is annyira l\u00e1ttuk, hogy oda\u00e1t kiskaton\u00e1k egy sz\u00e1l ingben, \u00e1gsepr\u0171kkel sepregetik a folyton \u00fajra gy\u00fclekez\u0151 havat. Sziszifuszi munka a viharos sz\u00e9lben, de az alakul\u00f3 teret meg kell tiszt\u00edtani m\u00e9g a reggel be\u00e1llta el\u0151tt. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

\u00c9ppen csak elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u0171szak. Egy \u00e1gyat h\u00faztam \u00e1t tal\u00e1n, vagy inf\u00fazi\u00f3t cser\u00e9ltem, nem is eml\u00e9kszem pontosan, amikor Igort behozt\u00e1k. Csak a szemei l\u00e1tszottak ki a v\u00e9kony leped\u0151 al\u00f3l, azok az ijedt, szenved\u0151, k\u00e9k szemek. Eg\u00e9sz test\u00e9t r\u00e1zta a hideg, l\u00e1b\u00e1n csak kapca, durva barna nadr\u00e1g, fel\u00fcl egy v\u00e9kony ing. K\u00e9t tiszt k\u00eds\u00e9rte. Hepci\u00e1s, nagyhang\u00fa orosz mindkett\u0151. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Megcs\u00faszott a h\u00f3ban, mondt\u00e1k, hanyatt esett, valami baj van. Bizony baj volt. Igornak elt\u00f6r\u00f6tt a gerince, der\u00e9kt\u00f3l lefele leb\u00e9nult. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Neh\u00e9z lett volna kider\u00edteni, mi is t\u00f6rt\u00e9nt val\u00f3j\u00e1ban. A tisztek v\u00e1ltig \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a maguk igaz\u00e1t, minden tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9st cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban elfojtottak, Igor meg hallgatott. De besz\u00e9lt helyette a teste. A k\u00e9k-z\u00f6ld foltok a h\u00e1t\u00e1n, a v\u00e9rz\u0151 arca, csizmatalp nyomok a l\u00e1b\u00e1n, csupa olyan s\u00e9r\u00fcl\u00e9s, amit nem szerezhetett egy v\u00e9letlen eles\u00e9st\u0151l. Jobb volt nem besz\u00e9lni r\u00f3la.<\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Azt hitt\u00fck n\u00e9ma. Soha egy hang nem hagyta el a sz\u00e1j\u00e1t. K\u00e9rdezhett\u00fck magyarul, mondhattunk neki sz\u00f3t\u00e1rb\u00f3l vett orosz szavakat, csak n\u00e9zett maga el\u00e9, b\u00e1multa a plafont \u00e9s folytak a k\u00f6nnyei. Azt\u00e1n m\u00e1r s\u00edrni sem s\u00edrt.<\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Kezdetben sokan l\u00e1togatt\u00e1k. A tisztek naponta ben\u00e9ztek, fojtott hangon utas\u00edt\u00e1sokat osztogattak szeg\u00e9ny, mozdulatlanul fekv\u0151 Igornak, al\u00e1\u00edrattak vele ezt, felolvastak neki azt, de \u0151, mintha ott sem lenn\u00e9nek, nem reag\u00e1lt semmire. Azt\u00e1n lopva j\u00f6ttek a t\u00e1rsai. Kin\u00e9l egy alma, kin\u00e9l egy b\u00f6gre k\u00e1v\u00e9, egy orosz nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1g, egy szelet fekete keny\u00e9r. Igor r\u00e1juk sem n\u00e9zett. Csak letett\u00e9k az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyre a kab\u00e1t alatt becsemp\u00e9szett kincseiket \u00e9s m\u00e1r mentek is szomor\u00faan, egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt suttogva, nagy s\u00f3hajt\u00e1ssal. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Azt\u00e1n sorra elmaradtak. El\u0151bb a tisztek. Miut\u00e1n l\u00e1tt\u00e1k, hogy Igor j\u00f3 katona, nem v\u00e1daskodik, nem fenyeget\u0151zik, nyugodt sz\u00edvvel hagyt\u00e1k mag\u00e1ra az alig siheder fi\u00fat. K\u00e9s\u0151bb m\u00e1r a t\u00e1rsak sem j\u00f6ttek, se ny\u00edltan, se lopva. \u00dcresen maradt a k\u00e1v\u00e9sb\u00f6gre, elfogyott az alma, a narancs. N\u00e9ha egy-egy l\u00e1togat\u00f3nak megesett a sz\u00edve a n\u00e9ma oroszon. L\u00e1bask\u00e1ban hagytak neki levest, t\u00e1lk\u00e1ban mad\u00e1rtejet. Hol egy \u00fcveg \u00fcd\u00edt\u0151, hol egy csoki maradt az asztal\u00e1n l\u00e1togat\u00e1s ut\u00e1n. Minden \u00fajonnan \u00e9rkez\u0151 sz\u00f3ra akarta b\u00edrni, de Igor konokul hallgatott. Nem kiab\u00e1lt, amikor a leped\u0151j\u00e9t cser\u00e9lt\u00fck, akkor sem, amikor t\u0171vel szurk\u00e1ltuk, nem v\u00e1laszolt, ha k\u00e9rdezt\u00fck, \u00e9s nem jelzett, ha rosszul \u00e9rezte mag\u00e1t. Ha megitattuk ivott, ha enni adtunk neki evett, jobb\u00e1ra csak, mint egy der\u00e9kba t\u00f6rt almafa fek\u00fcdt b\u00e9n\u00e1n, magatehetetlen\u00fcl. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Elj\u00f6tt a kar\u00e1csony. Abban az \u00e9vben csendesebben, szer\u00e9nyebben, mint azel\u0151tt b\u00e1rmikor. A t\u00e9l szor\u00edt\u00e1sa nem enyh\u00fclt, a hideg \u00e9s a h\u00f3 rekordokat d\u00f6nt\u00f6tt. Az erd\u0151ben nem tudtak feny\u0151t v\u00e1gni, a boltokba nem jutott el a szaloncukor. A k\u00f3rh\u00e1zakb\u00f3l, akit lehetett, hazak\u00fcldtek. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Annak a n\u00e9h\u00e1ny betegnek, aki ez\u00e9rt, vagy az\u00e9rt k\u00e9nytelen volt maradni, egy apr\u00f3cska f\u00e1t d\u00edsz\u00edtett\u00fcnk fel az \u00e9tkez\u0151ben h\u00e1zi k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 d\u00edszekkel, m\u00e9zeskal\u00e1cs sz\u00edvekkel, pattogatott kukorica f\u00fcz\u00e9rekkel. Ker\u00fclt a fa al\u00e1 egy-egy szem szaloncukor, n\u00e9h\u00e1ny narancs, di\u00f3, hazai pisk\u00f3ta, csupa-csupa apr\u00f3s\u00e1g. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Este f\u0151zt\u00fcnk egy nagy faz\u00e9k te\u00e1t, kaka\u00f3t, megter\u00edtett\u00fck az asztalokat \u00e9s kih\u00edvtunk a hallba mindenkit. Volt, aki mank\u00f3val j\u00f6tt, m\u00e1sokat tol\u00f3kocsiban toltunk, de olyan is akadt, akit \u00e1gyast\u00f3l toltunk ki, hogy egy\u00fctt \u00fcnnepelhess\u00fck a Kisj\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t<\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Igor aznap nyugtalanabb volt, mint m\u00e1skor. \u00c9rezte, hogy ma valami m\u00e1s, mint eddig volt. Nem tudta, mi ez, nem is nagyon \u00e9rz\u00e9kelte az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t, m\u00e9gis l\u00e1that\u00f3 volt rajt a fesz\u00fclt\u00e9s\u00e9g.<\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Az els\u0151 jelet, hogy m\u00e9giscsak figyel, akkor vett\u00fck \u00e9szre, amikor tiszta ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6ztett\u00fck. K\u00e9ts\u00e9gbe esett. Amikor pedig megfogtuk, \u00e9s \u00e1gyast\u00f3l, mindenest\u0151l tolni kezdt\u00fck kifel\u00e9, val\u00f3s\u00e1ggal rettegett. Az n\u00e1la soha nem jelentett j\u00f3t, ha el kellett hagyni a biztons\u00e1got jelent\u0151 szob\u00e1t. Olyankor mindig valami f\u00e1jdalmas beavatkoz\u00e1s k\u00f6vetkezett, egy r\u00f6ntgen, gerincpung\u00e1l\u00e1s, v\u00e9rv\u00e9tel. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Akkor nyugodott meg valamelyest, amikor a t\u00f6bbi, pizsam\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt beteget megl\u00e1tta. Szem\u00e9t le sem vette az apr\u00f3cska feny\u0151f\u00e1r\u00f3l, moh\u00f3n itta a l\u00e1tv\u00e1nyt, igyekezett minden zug\u00e1t megfigyelni az eb\u00e9dl\u0151nek. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

Kiosztottuk a kaka\u00f3t, te\u00e1t, \u00e9s akkor valaki, m\u00e9ly, bariton hangon r\u00e1zend\u00edtett a \u201eMennyb\u0151l az angyal\u201d c\u00edm\u0171 dalra. Sz\u00e1llt az \u00e9nek, potyogtak a k\u00f6nnyek, hirtelen szeretettel telt meg a folyos\u00f3. Egym\u00e1s ut\u00e1n daloltuk el az ismert \u00e9s kev\u00e9ss\u00e9 ismert kar\u00e1csonyi dalokat, mindig akadt valaki, aki \u00fajabbat tudott, vagy egy szinte feledett, nagyon r\u00e9git. Egyszer csak kifogytunk az \u00e9nekekb\u0151l. A hirtelen be\u00e1ll\u00f3 csendben, az eb\u00e9dl\u0151 sark\u00e1b\u00f3l, el\u0151bb b\u00e1tortalanul, majd egyre tiszt\u00e1bban \u00e9s hangosabban egy ismeretlen, orosz kar\u00e1csonyi \u00e9nek csend\u00fclt fel. A mi Igorunk \u00e9nekelt teli torokb\u00f3l, \u00fagy sz\u00e1llt hangja, mint a rig\u00f3\u00e9nek. Mindenki d\u00f6bbenten hallgatta, el sem akartuk hinni, hogy \u0151 az, hogy a n\u00e9m\u00e1nak hitt orosz katona ilyen csod\u00e1t adott nek\u00fcnk aj\u00e1nd\u00e9kba. <\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

K\u00e9s\u0151bb, amikor sz\u00e9tsz\u00e9ledt az \u00fcnnepl\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g, \u00e9s Igor \u00e1gy\u00e1t a hely\u00e9re toltuk, megfogta a kez\u00fcnket \u00e9s csak ennyit mondott:<\/span><\/o:p><\/b><\/span><\/p> <\/span>

- Szpasziba, gy\u00e9vuska, \u00f3cseny szpasziba!<\/span> <\/span><\/o:p><\/span><\/b><\/p>


<\/p>","type":"rich"}